Ugrás a fő tartalomra

Sebestyén Balázs – Tóth Gábor: E-mentes övezet, avagy mit reggeliztél ma?

 Amíg, volt Class Fm, addig azt hallgattuk, így lépten-nyomon bele hallgattunk az E-mentes övezetbe is. Én a könyvet azoknak ajánlom főleg, akik nem nagyon hallgatták a rádióban, vagy csak egy-egy adást kaptak el. Ugyanis olvasás közben az volt az érzésem, hogy „jó-jó, de ezt mind hallottam már”. Holott feltehetően nem az összest hallottam.
 Mindenképpen jó, ha az ember elolvassa ezt a könyvet, mert kap egy bizonyos képet arról, hogy mit is eszünk meg. Amúgy a rádióadásokkor is rájöttem már, és az olvasás alatt szintén felszínre jött az, hogy mindez, szép és jó, de amit Bio Gabi képvisel, az amolyan „a ló túlsó oldalára esés”. Tehát, igen-igen ne étkezzünk rosszul, ne együnk látványpékséges dolgokat, sem olyan élelmiszereket, melyek telis-teli vannak E számokkal. (még ha az E számok egy része nem is probléma, ha a szervezetbe jut). De Bio Gabi már azt szintet képviseli, amit úgy érzem, egyelőre Még nehezen kivitelezhető.
 Persze, együnk bio kölest és bio chia magot, és bio zabkását, bio gyümölccsel, mert mindezek egészségesek. Csakhogy amikor a 21. századi magyar emberke bemegy a boltba, akkor konstatálja, hogy a „bio” előtag, mint valami 2-szeres vagy 3-szoros szorzó jelentkezik az árban. És bármennyire szeretne egészségesen táplálkozni, nem tud, mert drága.
 De nem mentem fel a ma emberét sem, mert másik oldalról, ott van, hogy nem feltétlen minden drága. Mi már… hát egy fél éve biztosan itthon, kovásszal (itthonival), sütünk mindent. Nem mondom, hogy nem voltak rosszul sikerült kenyerek, de idővel belejött anyukám, és most már teljesen jók, méghozzá adalékadagok nélkül, minden nélkül. És igen plusz idő, de megoldható (kevertem már be kenyeret, meg láttam, hogy készül, úgyhogy tudom).

És valóban nem hiányoznak az E számok az emberek szervezetéből, mert megvannak azok nélkül is. De ugyanígy a pálma és kókusz zsír sem éppen. Úgy gondolom, hogy nem feltétlen egészséges, egy olyan embertípusnak ilyesmiket tömegével használni, ami nem honos itt. Mert, ismerjük be, a magyar őstörténetben, nem nagyon szerepelt kókusz, sem pálmafák alatt szunnyadó magyar. Egyszerűen szervezet számára idegen anyag, még ha jelenleg rá is nyomják az egészséges címkét. Tehát elhiszem, hogy a Chia mag tök jó, de egy határig. Elhiszem, hogy jobb a kókusz zsír, mint a napraforgó, de meddig? Mikor jön a kutatás, hogy nem is olyan egészséges, vagy mikor jön valami új, amire rámondjuk, hogy az egészségesebb?
Kedvenc fejezetem: Az a rész volt a kedvencem, amikor a gasztropszichológiáról beszélt. Arról, hogy miként és hogyan hülyítik az embereket, a csomagolás külleme, nagyságával. Hogy mennyit lehet ezzel legálisan csalni. Hogy az emberek igenis a nagyobbat veszik mindig, vagy a szebbet, meg az olcsóbbat. Ha valaminek emelni akarsz az árán, az is megoldás, hogy csak a csomagolás változik, és kevesebb a beltartalom, de az ár hasonló. Erre rögtön tudom mondani, a 100 grammos csokit, ami már évek óta csak 90 grammos, de nagyságra nem tűnik kisebbnek. A joghurtok, amik egyre kisebbek, és egyre több gyümölcsöt vagy bármit tartalmaznak (ami olcsóbb, mint maga a joghurt), hogy a 100-as zsepi sem 100-as már, és így tovább. Érdekes volt, és néha volt „aha” élményem vele kapcsolatban.
Vagy 87 gramm....


 Minden esetre elolvasni érdemes a könyvet, aki tud teljesen át is szellemülhet Bio-ba. Mindenképpen pozitív, hogy a könyv bár borzalmas mód propagálja az ilyen bio dolgokat, azért elmondja azt is, mi nem jó a rendszerben. És igen pozitív, hogy van pozitív és negatív oldala is a részeknek, és nem nyomatja csak azt, hogy „csak ez jó” „ez meg csak rossz lehet”. De ettől még nekem Bio Gabi túlontúl bio :D

Fülszöveg:
Világunkban ​a helyes táplálkozáshoz mindenkinek értenie kell egy kicsit. Az élelmiszeripar kettős játékot játszik, és ennek a polgár ihatja meg a levét. Hasznos tisztában lenni a belső folyamatokkal, összefüggésekkel az élelmiszergyártás és a táplálkozás terén, hogy ezek ismeretében jó döntéseket hozhassunk az egészségünket érintő kérdésekben.  Ezért született e riportkönyv, amelyben Sebestyén Balázs kérdezi Bio Gabit, alias Tóth Gábor táplálkozáskutatót, akivel műsorvezető kollégáikkal együtt három éven át, hétről hétre beszélgettek a legaktuálisabb kérdésekről, a legfrissebb szakmai eredményekről, a fogyasztói dilemmákról a Morning Show E-mentes övezet című, nagy sikerű rovatában.
Közkívánatra született e könyv, amelyben elérhető a műsorban elhangzott számtalan hasznos szakmai információ, tanács, megoldás és ötlet a határainkon innen és túl élők számára, olvasmányos, közérthető, kibővített formában, csokorba gyűjtve, receptekkel együtt.
Ennél azonban még többről is szó van. A könyv készítése közben mintegy életre kelt, és így különálló, bővített műként jelenik meg, amely mindenki számára haszonnal forgatható, aki szeretné E-számoktól mentesen, tisztábban látni a jelenségeket.
Mit jelent a gasztropszichológia? Miért van annyi étrendi irányzat? Melyik E-számmal kell vigyáznunk? Igyunk-e tehéntejet, együnk-e párizsit? Mit tegyünk, ha emésztési problémáink vannak? Valós-e a gluténpánik, és milyen kenyeret vásároljunk? Ehetünk-e fagylaltot, és miből készül a csokoládé? Miért hiperaktív a gyerek, és miért migrénes a szülő? Milyen vizet igyunk, jó-e a rendszeres kávézás? Bízhatunk-e a biotermékekben? Mit együnk, ha sportolunk vagy fogyni szeretnénk? Hogyan erősíthetjük immunrendszerünket? Mi a hosszú élet titka?
Többek között ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat e riportkönyvben.


Kiadó: Pilis-Vet
Kiadás helye: Pilisvörösvár
Kiadás éve: 2016
Oldalszám: 236
Kötés: Keménytáblás
ISBN: 9789638686183

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Margareta Magnusson: Végső rendrakás svéd módra

Joggal kérdezhető, hogy az ember 32 évesen, miért olvas olyan könyvet, ami arról szól, hogy miként takarítsd ki magad után, az életedet, hogy aztán a gyerekeidnek, unokáidnak, ne az maradjon meg belőled, hogy mennyi holmid volt, hanem az emlékek.  Hogy miért olvastam? Mert, miért ne? Ugyan nem tervezek meghalni, de ismerjük be, hogy a 21. században sem működik máshogy az élet, tehát hopp meghalhat az ember, akár minden előjel nélkül is. És be kell ismernem, ha valamikor bekövetkezik (mint tudjuk, a halál az egyetlen biztos pont az életünkben), akkor én sem szeretnék teher lenne. Sem a cuccaimmal, sem egyéb dolgaimmal. Plusz érdekelt, hogy erről miként gondolkozik Margareta. Cikket persze olvastam már vele, és az meglehetősen felkeltette az érdeklődésem a téma iránt, de szerettem volna ezt könyv formában is, kicsit bővebben elolvasni.  Ami mindenképpen megfontolandó, a könyv olvasása után, hogy bevezessek én is egy dobozt, hogy "HALÁLOM UTÁN KIDOBANDÓ" felirattal. Olyan do

Lauren Blakely: Kőkemény

G ondoltam, hogy a wellness-re valami könnyed kis könyvet fogok magammal vinni. Ezt a könyvet, már tavaly is néztem, hogy annyira gáz a borító, a fülszöveg és a cím, hogy ezt olvasnom kell. Persze pénzt nem vagyok hajlandó érte adni, de hála az égnek a közelemben kölcsönkérhető volt. Itt is, köszi AniTiger! Kezdjük is a külcsínnel, ha már így azt emeltem ki. Külcsín: 2/5 És meg is mondom mi ez a pontozás. Az 5 nálam az lenne, ha egy ütős és kellemes, a könyvhöz illő borítót kap a könyv, ha van egy szerkesztő, egy akárki, aki átolvassa a könyvet és kijavítja az elütéseket, és a helyesírási hibát, ha egy könyvet jó kézbe venni. Tehát ez lenne az 5 pontos külcsín. Jelen esetben, a borító botrányos, a kiadói marketing botrányos volt, a fülszöveg szintén botrányos. És igen, azért a helyesírást át kellett volna valakinek nézni. 2 pont, mert sokkal több elütést vártam. De körülbelül ennyi a pozitív dolog a könyv kivitelezésében.

Lukács Liza: Az éhes lélek gyógyítása

Hmm, jó is ez a könyv, meg nem is. Gyorsan végig lehet rajta futni, és vannak benne információk, de nekem, azaz érzésem támadt, hogy mond is valamit meg nem is. Anorexia és bulimia mondjuk jóval többet szerepelt benne, mint a túlsúly vagy túlevés például. És kétlem, hogy az emberek nagyobb százalékát sújtaná ez a két betegség, és nem a túlsúly, és túlevés…  Minden esetre érdekes könyv. Érdemes elolvasni, mert egy csomó fontos dolgot megtud az ember. Mint például, hogy az evés az emberek egy hányadában úgy működik, hogy esznek, mert unatkoznak, vagy esznek, mert szomorúak, vagy esznek, mert vidámak. Amúgy én általában a hangulat kompenzáláskor könyvet szoktam venni nem enni. Ennek ellenére nem mondom, hogy nincs mit csiszolni a saját életmódomon, és nincs helye annak, hogy változtassak. Már csak anyagi és egészségügyi lehetséges problémák miatt is.  Ami viszont nekem kicsit abszurd volt, hogy vannak emberek, akik havi x száz ezer forintot költenek kajára (már ez is abszurdum az é