2017. június 17., szombat

Ferrett Steinmetz: Flex (Flex 1.) - Spoileres!!!

 Köszönet a könyvért Andrunak, aki elindította a molyos utazókönyvet.
 A könyv felénél, már sejtettem, hogy nem lesz a kedvenc könyvem, AniTigernek talán mondtam is, hogy csodálom, ha a könyv túllendül a három csillagon az ötből. És sajnos nem lendült át, sőt a vége felé erősen gondolkodtam azon, hogy akkor az a három, legyen csak kettő és fél. És meg is mondom, hogy miért.
 Az alap ötlet és koncepcióval nincsen baj. Egy egyedi mágikus rendszert kapunk, ami amúgy meglehetősen tetszetős is. Erre simán megadtam volna az öt csillagot is. A mágia kialakulásáról viszont a sorozat első részében relatíve semmit sem tudunk, csak elejtett elméleteket arról, hogy hamarosan várható a varázslók új nemzedéke, melyet az internet, a fókuszált életvitel, és a pocsék lét fog kitermelni. Kapunk ízelítőt, de relatíve nem tudjuk pontosan, hogyan lesz valakiből varázsló. Csak azt, hogy bárki azzá válhat. Tudom, hogy ez egy sorozat, bár amikor elkezdtem olvasni a könyvet, még nem tudtam. Fura, hogy a kiadó nem vette a fáradtságot, hogy jelezze, hogy „ez egy trilógia”, vagy odaírta volna a végére, hogy „Folytatás következik”. Azt, hogy trilógia akkor tudtam meg, amikor a bejegyzéshez kerestem képet, és az angol adatlapján már sorozatosítva volt...meg, hogy úgy lett vége, hogy relatíve, most kezdődik el.
 A mágia rendszerhez visszatérve. Paul szemszögéből látjuk, ahogy fokozatosan ismeri meg, hogy miként működik az ereje. Ami a végére sajnos szerintem a nagy „fordulattal”, elvesztette a hitelességét. Paul, aki amúgy látszatra a legbénább mágiát „kapta az égtől”, tehát a bürokráciamágiát, valójában a természet törvényeit, az időt, a világ működését is képes totálisan átírni. És nekem az az utolsó talán két fejezet, emiatt teljesen átment a „gyorsan zárjuk le ezt az egész részt, csapjunk össze egy csomó dolgot, fordítsuk fel, majd fordítsuk ki, változtassuk meg az univerzumot, változtassunk meg mindent” körbe. Amit amúgy még el is fogadtam volna, ha aztán nem tért volna vissza a gonosz és nem úgy zárja el az író a könyvet, ahogy lezárta. Ebből is látszik, hogy nem egy kötetre tervezett történet.
2. rész
A borítón Valentine

 A flex és fluxus szintén öt csillagot ért volna! Csak aztán ráment az egész, egy drogos szálra, és Paul is végigszenvedte az egész kötetet egyik drogdílertől a másikig, egyik rossz döntéstől a másikig. Egyszerűen olyan főhőst kaptunk, aki körülbelül isten lehetne, de amúgy meg életképtelen döntéseket hoz, mindig a lányára, vagy a fluxusra hivatkozva. Ebben fejlődött a végére, de sejtésem szerint a következő két részben is ő fogja a legtöbb ballépést elkövetni. (ha valaki olvasta angolul, akkor az, majd mesélje el!). De maga a flex gyártás nagyon tetszett, és maga a tény, hogy a flex egy olyan drog, amitől relatíve te leszel a legszerencsésebb ember a világon. Olyan kis pozitív drog, egészen addig, amíg nem használod rosszra, vagy nem rossz minőségűt eszegetsz. Paul drogja relatíve tényleg csak a szerencse eszencia, a mágia jó oldala, mert hiányzik belőle a fluxus. De pl. Anathema drogja kis flex és sok fluxus. Tehát átéled a mámort, a szerencsét, és elérsz mindent, amit csak akarsz, legalábbis, míg hat a szer. De amint vége a hatásának, nem másnapos leszel, nem elvonási tünetek jelentkeznek, hanem meghalsz valami végtelen nagy véletlen szerencsétlenségbe, mert a szerencse forgandó, meg kell fizetned a szerencse árát. Általában halállal, általában nem csak a tiéddel. Tehát maga a flex és fluxus is megérdemelne öt csillagot.
 De Anathema pl. önmagában egy csillag. Nem éreztem őt kifejezetten kidolgozottnak. Valahogy nem állt össze, hogy miért húzza az időt, miért nem egyszerre ereszti el a balszerencse áradását. Aztán nem értettem, hogy bár betekintést kapunk a múltjába, Paul mindent tud róla, de ha már olyan remekül tud visszadátumozni dolgokat, miért nem jut eszébe, hogy Anathema-t már akkor megállítsa, amikor még mondjuk Senki nem halt meg, vagy akkor, amikor a lányát még nem égette meg a tűz. Miért „csak” azt a napot forgatja vissza, és változtatja meg az univerzum folyását? De oké, kellett a dolog, hogy abból is varázsló legyen, aki utálja a varázslókat, ennek ellenére, valahogy erőltetettnek tűnt az egész befejezés.
3. rész
A borítón Paul
 Az egyetlen karakter, akit ténylegesen szerettem, az Valentine volt. Menő képességgel, videó játék mágiával, és meglehetősen látványos világot rengető, és átalakító mágiával. Ő látványosan nyomta és emberileg is fejlődött a könyv során. Ő volt az, akibe persze simán bele lehet kötni, de legalább fejlődött. Aki többször is felhozta, mit nem kéne csinálni, aztán Paul sosem azt csinálta, amit mond neki. Aki varázsló létére amúgy elég jól eltengette magát, és annak ellenére, hogy gyakorlatban nem nagyon tudott flexet csinálni, de az elméleti tudása jóval nagyobb volt-e téren, mint Paulnak. Ő a furaságai ellenére is talán az egész kötet legszerethetőbb és legfejlődőképesebb karaktere lett.
 Sajnálom, hogy a történet nem fért bele egy kötetbe, és hogy sorozatot kellett belőle csinálni. el tudom képzelni amúgy a történetet egy tv sorozatként, mert látványosnak, nagyon látványos elemek vannak benne. Remek alapanyag lenne!
 De ami miatt mégsem ment túl a három csillagon, az az, hogy az írásmód, fogalmazásmód valahogy fura volt, sosem engedte azt, hogy teljesen belesimuljak a történetbe, mindig csinált valami olyat, ami kirángatott. És ott van az a fejezet is, ami előre „jósolja” a három-négy fejezettel odébbi történéseket. Aminek így magának volt is meg nincs is értelme. Egyrészt emiatt nem aggódtam Paul miatt, mert tudtam, hogy mi lesz vele... másrészt persze kaptunk egy háttértörténetet, hogy ki az, aki lövöldözik, de kb. ennyi.
 Amúgy viccesek az elnevezések a mágusoknál, ez a paleo mágia meg hasonló dolgok, valahogy nem éreztem azt, hogy teljesen át van gondolva, meg azt is, hogy egy tök random ember, csak úgy hasra ütésre elnevez egy varázslótípust. Persze ebben a világban nincsenek konkrét mágia ágak. Minden varázsló a maga degenerált és fókuszált pontjából születik. De akkor is vicces elnevezések vannak.
 Szintén hihetetlen nekem, hogy egész Európa elpusztult, és egy feljegyzés sincs. Azaz van, de Paul, aki amúgy minden feljegyzést bárhol is legyen meg tud szerezni, mégsem szerzi meg, és olvas bele. Nem értettem, hogy miért nem? Amikor a fluxust is simán képes már átirányítani.

A cím alapján mindig ez jutott eszembe :D
Belbecs: 3/5
Az alap sztori tetszik, a megvalósítás annyira nem. A fogalmazásmód annyira nem. A befejezés borzalmas, hogy sorozat készült belőle borzalmas. Az egész vége egy nagy káosz.

Külcsín: 5/5
A borító tetszik, és a könyv olvasása után spoileresnek is mondható. Helyesírással és hasonlókkal nem volt gondom. Igazándiból meglehetősen szép kiadás. Csak a sorozat megjelölést hiányoltam. Valahogy úgy gondolom, annak valahol szerepelnie kellene a könyvön, vagy könyvben, hogy ez egy sorozat része.

Fülszöveg:
Flex: ​a világ legveszélyesebb kábítószere. Ha felszippantod, hihetetlen szerencsés leszel, és így a legmerészebb álmaidat is megélheted. Nincs többé lehetetlen: felszedheted a buli legjobb nőjét, megnyerheted a lottót… és karcolás nélkül megúszhatod a legdurvább tűzharcokat is.
Fluxus: balszerencse-többlet, a flex használatának következménye. Az univerzum a mágia minden formáját gyűlöli, s az egyenlőtlenségeket újra egyensúlyba próbálja hozni. Ha sikerül elvezetned valahova a flex által kiváltott borzalmas szerencsétlenségeket, túlélheted a tripet. Ha nem, akkor valószínűleg meghalsz.
Egy terroristamágus halálos mennyiségű flexszel lövi be az embereket, majd szabadjára ereszti őket. Az egyik merénylete során szinte menthetetlenül összeég egy hatéves kislány.
Édesapja, Paul Tsabo mindent megtesz, hogy meggyógyítsa a lányát, és elkapja a terroristát. Paul megszállott büromágus, mágikus fenevaddá változtatta az adminisztrációs munkát. A segítségével bérleti szerződéseket tud átírni, a semmiből bérelt autót varázsol elő, és bárkinek a nyomára akad, aki valaha is kitöltött egy űrlapot. Most kénytelen belépni a flex-dílerek veszedelmes világába, ahol nem elég, hogy életveszélyes bűnözőkkel kell szembenéznie, de még arra is ügyelnie kell, hogy a szerencse mindig az ő oldalán álljon…

Kiadások:
 Agave Könyvek, Budapest, 2016 Ebook
372 oldal · ISBN: 9789634191162 · FordítottaKerekes Éva
 Agave Könyvek, Budapest, 2016

372 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634191155 · FordítottaKerekes Éva
Vélemények:

0 megjegyzés: