Ugrás a fő tartalomra

Várólista Vasárnap (05.22)

Mostanában nem nagyon volt kedvem és / vagy időm arra, hogy blogra írjak. Az olvasással is kicsit el vagyok maradva, de az azért kicsit gyorsabban megy, mint a blogra írás. Pedig kifejezetten szeretek írni és szeretem itt összegezni / összeszedni a gondolataimat, amik amúgy néha meglehetősen szana-szét vannak.
Ahogy látom az előző várólista vasárnap május 8-án volt, ami azt jelenti, hogy sikeresen kihagytam egy egész hetet megint. A héten, azaz főleg pénteken és szombaton, mondván, hogy ráérek, a könyvtári könyvek, amik nálam vannak, is felkerültek a listára. Emellett molyon feltöltöttem az összes adatot, amit a könyvekből ki lehet nyerni (eredeti cím, megjelenés, tartalomjegyzék), pipáltam a helyes fülszövegeket, feltöltöttem a helyeseket, ha nem volt, a kiadásokat is utána kerestem, és kiegészítettem, tehát igazándiból elvoltam, mint a befőtt. Igen, ezzel szórakozik egy unatkozó könyvtáros, moly szerkesztő :D



Akkor lássuk, hogy mi került május 8-a óta a listámra.
Eszterhai Katalin: Akaratunk gyógyereje Gyógyító ételek, lélekvidító történetek, hasznos tanácsok, hogy szemünk és lelkünk újra ragyogjon
Jostein Gaarder: Anna világa Történet a földgolyó klímájáról és környezetéről
Nguyễn Du: Kju regénye avagy a meggyötört lélek sóhaja
Peter Kreeft: Mielőtt elmegyek Levelek gyermekeinknek arról, ami igazán fontos
 Soma Mamagésa: Öngyógyító könyv Módszerek, technikák, gyakorlatok, szemléletek
Soma Mamagésa: Új egyensúly 85% Fordulópont a férfi és a nő viszonyában
Yuval Noah Harari: Sapiens Az emberiség rövid története
Zalka Csenge Virág: Mesemondók márpedig vannak A nemzetközi mesemondás világa

 Nos igen, elég vegyes lett ez a várólistázás. Az Emlékek őre után úgy gondoltam, hogy folytatom és be is fejezem a sorozatot. Elvégre tetszett az első, miért ne tenném meg. Remélhetőleg gyorsabban fog menni, mint a többi megkezdett sorozatommal, tekintve, hogy imádok sorozatokat megkezdeni, aztán „majd folytatom”-mal szinte örökre elfelejtődnek, vagy csak annyira, hogy ne emlékezzem már mi volt az előzményben.
 Került fel bőven a 613.86-os szakból is könyv, Csernus-t szegényt utálom, de úgy gondoltam, hogy egy könyvet érdemes tőle elolvasnom, maximum akkor már jogosan fogom utálni. Emberileg ennek ellenére egy irritáló fazonnak tartom. Soma Mamagésával meg úgy voltam, hogy „áh nem tudom” a mostani könyve amit olvasok, egészen kellemes, bár sajnos mindig visszautal arra, hogy a többi könyvébe mit írt, és ezért csak itt érintőlegesen érinti….úgyhogy ettől kicsit kevésbé érdekes, de így legalább a többi könyvét elolvasom.

 És hát vannak ifjúsági regények, történelemmel kapcsolatos, politikával stb. tehát most eléggé sokrétű könyvek kerültek fel a várólistámra. Remélhetőleg egyszer időm is lesz, hogy olvashassam őket :D

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Margareta Magnusson: Végső rendrakás svéd módra

Joggal kérdezhető, hogy az ember 32 évesen, miért olvas olyan könyvet, ami arról szól, hogy miként takarítsd ki magad után, az életedet, hogy aztán a gyerekeidnek, unokáidnak, ne az maradjon meg belőled, hogy mennyi holmid volt, hanem az emlékek.  Hogy miért olvastam? Mert, miért ne? Ugyan nem tervezek meghalni, de ismerjük be, hogy a 21. században sem működik máshogy az élet, tehát hopp meghalhat az ember, akár minden előjel nélkül is. És be kell ismernem, ha valamikor bekövetkezik (mint tudjuk, a halál az egyetlen biztos pont az életünkben), akkor én sem szeretnék teher lenne. Sem a cuccaimmal, sem egyéb dolgaimmal. Plusz érdekelt, hogy erről miként gondolkozik Margareta. Cikket persze olvastam már vele, és az meglehetősen felkeltette az érdeklődésem a téma iránt, de szerettem volna ezt könyv formában is, kicsit bővebben elolvasni.  Ami mindenképpen megfontolandó, a könyv olvasása után, hogy bevezessek én is egy dobozt, hogy "HALÁLOM UTÁN KIDOBANDÓ" felirattal. Olyan do

Lauren Blakely: Kőkemény

G ondoltam, hogy a wellness-re valami könnyed kis könyvet fogok magammal vinni. Ezt a könyvet, már tavaly is néztem, hogy annyira gáz a borító, a fülszöveg és a cím, hogy ezt olvasnom kell. Persze pénzt nem vagyok hajlandó érte adni, de hála az égnek a közelemben kölcsönkérhető volt. Itt is, köszi AniTiger! Kezdjük is a külcsínnel, ha már így azt emeltem ki. Külcsín: 2/5 És meg is mondom mi ez a pontozás. Az 5 nálam az lenne, ha egy ütős és kellemes, a könyvhöz illő borítót kap a könyv, ha van egy szerkesztő, egy akárki, aki átolvassa a könyvet és kijavítja az elütéseket, és a helyesírási hibát, ha egy könyvet jó kézbe venni. Tehát ez lenne az 5 pontos külcsín. Jelen esetben, a borító botrányos, a kiadói marketing botrányos volt, a fülszöveg szintén botrányos. És igen, azért a helyesírást át kellett volna valakinek nézni. 2 pont, mert sokkal több elütést vártam. De körülbelül ennyi a pozitív dolog a könyv kivitelezésében.

Lukács Liza: Az éhes lélek gyógyítása

Hmm, jó is ez a könyv, meg nem is. Gyorsan végig lehet rajta futni, és vannak benne információk, de nekem, azaz érzésem támadt, hogy mond is valamit meg nem is. Anorexia és bulimia mondjuk jóval többet szerepelt benne, mint a túlsúly vagy túlevés például. És kétlem, hogy az emberek nagyobb százalékát sújtaná ez a két betegség, és nem a túlsúly, és túlevés…  Minden esetre érdekes könyv. Érdemes elolvasni, mert egy csomó fontos dolgot megtud az ember. Mint például, hogy az evés az emberek egy hányadában úgy működik, hogy esznek, mert unatkoznak, vagy esznek, mert szomorúak, vagy esznek, mert vidámak. Amúgy én általában a hangulat kompenzáláskor könyvet szoktam venni nem enni. Ennek ellenére nem mondom, hogy nincs mit csiszolni a saját életmódomon, és nincs helye annak, hogy változtassak. Már csak anyagi és egészségügyi lehetséges problémák miatt is.  Ami viszont nekem kicsit abszurd volt, hogy vannak emberek, akik havi x száz ezer forintot költenek kajára (már ez is abszurdum az é