Ugrás a fő tartalomra

Júliusi Új Lakók


 Hetedik hónap, hét könyv. Engem is meglepett, hogy ebben a hónapban mennyire kevés könyv vándorolt hozzám. Úgy emlékszem, hogy nagyon vártam mindig a postást, pedig valójában inkább feladni mentem, mint hogy kaptam volna. No meg a helyettesítő postás sem éppen úgy dolgozik, mint azt elvárnánk. Mert, hát a nap 24 órájában van itthon valaki, és még arra sem méltóztatott, hogy becsöngessen, vagy bedobjon ajánlott szelvényt, így igazándiból az egyik küldeményemnek szerencséje volt, hogy éppen a postakész borítékokat is a postán beadva adtam fel, és ismerős voltam az ott dolgozónak, így odaadta a küldeményt, és mondta, hogy „ha megtalálom a szelvényt, akkor ez volt az”…mondtam, hogy nem kaptunk.
 A rukkolázást már hivatalosan is abbahagytam, elfogytak a pontjaim, az utolsó könyv még ugyan úton-útfélen, de az is ideér (remélem), még a nyáron. Csere ügyletem is csak három volt, csupa szimpatikus mollyal, legalábbis levelezés ügyileg. Egy könyvet kaptam születésnapomra, és egy könyvet kértem recenzióba.

 Selejtezésből: 1
Arthur C. Clarke: A nagy zátonyok kísértete

Fogalmam sincs, miért hoztam haza! De tényleg, fogalmam sincs mikor, és miért fogom olvasni, vagy fogom-e olvasni egyáltalán vagy csak túladok majd rajta. De ismert az író, tőle még semmit sem olvastam, és így borító alapján érdekesnek tűnt.

Csere útján: 3
Marni Bates: Segítség, Youtube-sztár lettem!
Mike Grinti – Rachel Grinti: Karmok
Emma Donoghue: A cafka

 A Cafka már régóta várólistás volt, kölcsön is kértem egy molytól, de még nem  jutottunk el odáig, hogy kölcsön is kapjam, így legalább már biztosan elolvasom (valamikor :D). Karmokról sokat hallottam, és tetszik a borítója, úgyhogy gondoltam, miért is ne. a Segítség, Youtube sztár lettemről viszont körülbelül annyit tudok, hogy egy nagy LOL van a borítóján. Semmi különösebb előre ismeretszerzésem nem volt, nem tudom jó-e vagy sem, azt sem érdekel-e, ez a hónap  zsákbamacskája.

Happoltam: 1
Shannon McKenna Schmidt – Joni Rendon: Regényes úti célok

 Régóta várólistás, és egyelőre úgy gondolom, hogy megérte erre áldozni az összes meglévő pontomat. A rukkoló amúgy kifejezetten kedves volt, leutazott Dunaújvárosba, hogy átadja. Utána írt, hogy szerinte már valamikor Bp-n cseréltünk. Nem tudom, de azért aranyos volt.

Recenziók száma: 1
Anthony Ryan: A vér éneke

 Annyi jót hallottam róla, Nitától, hogy gondoltam, ha lehet kérek, aztán meglátjuk. Egyelőre olvasás alatt van. Nyáron ugyanis rám tör az általános olvasási válság. Pedig ilyenkor vagyok itthon. És általában az emberek azt hiszik, hogy akkor na most ráérek olvasni….ki kell ábrándítanom mindenkit. Télen és munka közben sokkalta több időm van olvasni, mint amikor nyáron itthon vagyok. Már csak azért is, mert betevős időszak van, segítek a ház körül (pl. elrontom a fűnyírót…nem, nem én voltam, csak nálam romlott el…meg a porszívó is). Tehát sokat hallottam róla. Amit még várok, bár egyelőre még csak említés szintjén kértem, az a Romok, és a Kincsvadászok. Sorozat folytatások, és ezért érdemes volna talán olvasnom őket. Azaz mindenképpen akarom, de egyelőre a Romok előtt a Töredékeket kéne…ki emlékszik, mióta van nálam…


Ajándék: 1
Seung Sahn: A zen iránytűje


Mert születésnapom volt! Ami molyként fura, hogy csak egy könyvet kaptam, de a magánkönyvtár olvasottságát elnézve, azért ha a következő sok évben sem kapnék könyvet, sem unatkoznék…jelenleg 10%-át olvastam a saját könyveimnek….úgy hogy be van most jelölve 13 könyv,hogy most olvasom, mert nem tudtam eldönteni, hogy melyiket olvassam. Mind régóta várja, hogy a sorra kerüljön, és már feszélyezett egy kicsit. Mondjuk a frusztráció mára már átment vállrándításba, de azért próbálok haladni. Speciel a szerepjátékos ismerősömnek linkelek, hogy bökjön rá egyre, azt olvasom :D
Őket (is) kaptam 28. születésnapomra

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Margareta Magnusson: Végső rendrakás svéd módra

Joggal kérdezhető, hogy az ember 32 évesen, miért olvas olyan könyvet, ami arról szól, hogy miként takarítsd ki magad után, az életedet, hogy aztán a gyerekeidnek, unokáidnak, ne az maradjon meg belőled, hogy mennyi holmid volt, hanem az emlékek.  Hogy miért olvastam? Mert, miért ne? Ugyan nem tervezek meghalni, de ismerjük be, hogy a 21. században sem működik máshogy az élet, tehát hopp meghalhat az ember, akár minden előjel nélkül is. És be kell ismernem, ha valamikor bekövetkezik (mint tudjuk, a halál az egyetlen biztos pont az életünkben), akkor én sem szeretnék teher lenne. Sem a cuccaimmal, sem egyéb dolgaimmal. Plusz érdekelt, hogy erről miként gondolkozik Margareta. Cikket persze olvastam már vele, és az meglehetősen felkeltette az érdeklődésem a téma iránt, de szerettem volna ezt könyv formában is, kicsit bővebben elolvasni.  Ami mindenképpen megfontolandó, a könyv olvasása után, hogy bevezessek én is egy dobozt, hogy "HALÁLOM UTÁN KIDOBANDÓ" felirattal. Olyan do

Lauren Blakely: Kőkemény

G ondoltam, hogy a wellness-re valami könnyed kis könyvet fogok magammal vinni. Ezt a könyvet, már tavaly is néztem, hogy annyira gáz a borító, a fülszöveg és a cím, hogy ezt olvasnom kell. Persze pénzt nem vagyok hajlandó érte adni, de hála az égnek a közelemben kölcsönkérhető volt. Itt is, köszi AniTiger! Kezdjük is a külcsínnel, ha már így azt emeltem ki. Külcsín: 2/5 És meg is mondom mi ez a pontozás. Az 5 nálam az lenne, ha egy ütős és kellemes, a könyvhöz illő borítót kap a könyv, ha van egy szerkesztő, egy akárki, aki átolvassa a könyvet és kijavítja az elütéseket, és a helyesírási hibát, ha egy könyvet jó kézbe venni. Tehát ez lenne az 5 pontos külcsín. Jelen esetben, a borító botrányos, a kiadói marketing botrányos volt, a fülszöveg szintén botrányos. És igen, azért a helyesírást át kellett volna valakinek nézni. 2 pont, mert sokkal több elütést vártam. De körülbelül ennyi a pozitív dolog a könyv kivitelezésében.

Lukács Liza: Az éhes lélek gyógyítása

Hmm, jó is ez a könyv, meg nem is. Gyorsan végig lehet rajta futni, és vannak benne információk, de nekem, azaz érzésem támadt, hogy mond is valamit meg nem is. Anorexia és bulimia mondjuk jóval többet szerepelt benne, mint a túlsúly vagy túlevés például. És kétlem, hogy az emberek nagyobb százalékát sújtaná ez a két betegség, és nem a túlsúly, és túlevés…  Minden esetre érdekes könyv. Érdemes elolvasni, mert egy csomó fontos dolgot megtud az ember. Mint például, hogy az evés az emberek egy hányadában úgy működik, hogy esznek, mert unatkoznak, vagy esznek, mert szomorúak, vagy esznek, mert vidámak. Amúgy én általában a hangulat kompenzáláskor könyvet szoktam venni nem enni. Ennek ellenére nem mondom, hogy nincs mit csiszolni a saját életmódomon, és nincs helye annak, hogy változtassak. Már csak anyagi és egészségügyi lehetséges problémák miatt is.  Ami viszont nekem kicsit abszurd volt, hogy vannak emberek, akik havi x száz ezer forintot költenek kajára (már ez is abszurdum az é