Ugrás a fő tartalomra

Sir Steve Stevenson: A legendás skót királyi kard (Agatha nyomoz 3.)

Köszönet a könyvért a Manó könyvek Kiadónak!

A krimire nevelést nem lehet elég korán kezdeni? Agatháról amúgy nekem mindig Agatha Christie jut eszembe, és már kezdésnek is hozzá társítottam a dolgokat, pedig feltehetően a név csak amolyan direkt utalás (vagy még az sem, csak nekem áll így össze a kép). Tehát, az Agatha nyomoz sorozat, relatíve a 8 évesektől kezdődően enyhén irányít a krimik világa felé, gyermekfejjel felfogható, rejtélyes nyomozások a világ minden táján. Az első részben Egyiptomba kalauzolt el Agatha és Larry, majd Indiába utaztak a következő bűntény felgöngyölítése céljából, és most, a harmadik részben szinte hazai pályán Skóciában kell boldogulniuk, és ahogy néztem a negyedik részben Franciaország lesz az úti cél!
 Agatha, egy 12 éves fiatal lány, őrülten jó memóriával, és gyorsan forgó aggyal, és logikával. Krimi írónőnek készül, és így szívesen segít a pancser unokatestvérének Larrynek aki viszont elméletileg jó detektív. Nem tudom szegénnyel mi lesz majd az éles nagy-nagy vizsgán, mert, ha nem lesz ott Agatha akkor úgy megbukik, hogy az fájdalmas lesz, ha meg ott lesz és végül detektív lesz, akkor Agatha nélkül sosem nyomozhat, mert nem túl tehetséges a „szakmájában”, és akkor még finoman fogalmaztam. Larry pancser, és Agatha visz mindent a hátán, holott ő igazándiból csak a kaland kedvéért megy mindenfelé.
 Mr. Kent, és Watson állandó szereplők a sorozatban, és nem túl sok szerepük van általában. Mr. Kent az erő, Watson, nos, ő meg egy macska, úgyhogy általában vagy láb alatt van, vagy bizonyítékokkal sétál fel-alá. Őket amúgy kifejezetten kedvelem, annak ellenére, hogy mellékszereplők.  A csapathoz most betársult Godfrey nagypapa is, akinél a gyerekek nyaralnak, illetve aki hőlégballonokkal foglalkozik. Elsőre amúgy nekem szimpatikus az öreg!
 Az a durva az egész sorozatban, hogy egyre összetettebbek a bűnesetek, már a második résznél is eltartott egy ideig kitalálnom, hogy ki a bűnös, de itt belefutottam abba amibe Larry és tökéletesen tévúton haladtam egy jó ideig, persze utána már, amikor Agatha vázolta a „gyanús körülményeket”, és a teóriáját a homlokomra csaptam, hogy „basszus, hát pont az nem tűnt fel, ami úgy konkrétan az arcod előtt van”. Lehet több krimit kéne olvasnom, mert ha egy 8 éveseknek szánt krimin is elvérzek majdnem a végéig, akkor mi lesz velem egy Agatha Christie kötet olvasásakor? Nem is akarok belegondolni… mennyire nem olvasok a műfajban, koromnak írott könyveket.
 Nem akarom elmesélni a történetet, mert ez nem is feladatom, meg, ha elmesélem, hogy ki a tettes akkor elrontom az olvasásélményt, tehát nem mondok semmit a végéről, ellenben pár dologról igen. Tetszik Skócia, ahogy bemutatták, ahogy utaltak a nevezetességekre és, hogy információkat tudtunk meg, még ha nem is mélyrehatóan, de figyelemfelkeltésnek teljesen jó, aki akar, utána néz az említett helyeknek. Tetszett, hogy olyan alaposan összeszedetten nyomoz Agatha, és idegesít Larry bénázása, de legalább elég hamar lehűtötte őt Agatha. Ami nem a történethez tartozik, bár azért ide köthető. Tetszik a kötet végén lévő szószedet! Bár nekem nem ad friss információt, mert egy időben nagyon oda voltam Skóciáért, de egy kezdő olvasónak, vagy a témában nem járatos szülőnek rengeteget segíthet, még az internet világában is!
Belbecs: 5/5
A könyv kivitelezéséről igazándiból azt tudom mondani, amit a másik két résznél is mondtam már. Olvasás tanuláskor teljesen ideális, nagy betűkkel nyomtatott, jól olvashatóak, néhol megszakítva a történet egy-egy szép illusztrációval. Fejezetbontást tekintve 5-10 oldalanként kezdődik egy –egy új fejezet, így ha megunná(elfáradna), aki olvassa, akkor meg lehet állni. Vagy ki lehet találni úgy, hogy két fejezet/nap. Mert olvasás gyakorlásnak, amikor még csak ismerkedsz a betűkkel, a sok olvasás egyszerre lehet fárasztó, és lehet kedv romboló, akkor is, ha az amit olvasol izgalmas. Biztos voltak, ilyen könyvek az én gyerekkoromba is, csak nem jutottak el hozzám meg gyerekként utáltam is olvasni, most pótolom…. Ahogy minden részben itt is van egy szereplő tablónk és van egy térképünk Nagy-Britanniáról, bekarikázva, hogy éppenséggel hol zajlik a történet. És még mindig imádom ezt a fajta borítót, szerintem menő. Amúgy a borítót átvették az eredetiből, és szép egységesek a kiadások.
Külcsín: 5/5

Fülszöveg:
A festői szépségű Dunnottar várában őrzik Robert Bruce skót király nevezetes kardját. A felbecsülhetetlen értékű történelmi kincset most mutatják meg először a nagyközönségnek,, ám a megnyitóünnepségen a vendégek titokzatos álomba merülnek. mire felébrednek, a kardnak már csak hűlt helyét találják.
 Ezúttal is a Mistery unokatestvérekre vár a feladat, hogy megoldják a titokzatos rejtélyt. Goldfrey nagypapa hőlégballonjával gyorsan odaérnek a várba, és belevetik magukat a nyomozásba. Az ifjú detektíveket most is elkíséri Mr. kent, a komornyik, és Watson, a hófehér szibériai macska.

A nyomozások folytatódnak
Titokzatos bűntény az Eiffel-toronynál címmel.




Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Margareta Magnusson: Végső rendrakás svéd módra

Joggal kérdezhető, hogy az ember 32 évesen, miért olvas olyan könyvet, ami arról szól, hogy miként takarítsd ki magad után, az életedet, hogy aztán a gyerekeidnek, unokáidnak, ne az maradjon meg belőled, hogy mennyi holmid volt, hanem az emlékek.  Hogy miért olvastam? Mert, miért ne? Ugyan nem tervezek meghalni, de ismerjük be, hogy a 21. században sem működik máshogy az élet, tehát hopp meghalhat az ember, akár minden előjel nélkül is. És be kell ismernem, ha valamikor bekövetkezik (mint tudjuk, a halál az egyetlen biztos pont az életünkben), akkor én sem szeretnék teher lenne. Sem a cuccaimmal, sem egyéb dolgaimmal. Plusz érdekelt, hogy erről miként gondolkozik Margareta. Cikket persze olvastam már vele, és az meglehetősen felkeltette az érdeklődésem a téma iránt, de szerettem volna ezt könyv formában is, kicsit bővebben elolvasni.  Ami mindenképpen megfontolandó, a könyv olvasása után, hogy bevezessek én is egy dobozt, hogy "HALÁLOM UTÁN KIDOBANDÓ" felirattal. Olyan do

Lauren Blakely: Kőkemény

G ondoltam, hogy a wellness-re valami könnyed kis könyvet fogok magammal vinni. Ezt a könyvet, már tavaly is néztem, hogy annyira gáz a borító, a fülszöveg és a cím, hogy ezt olvasnom kell. Persze pénzt nem vagyok hajlandó érte adni, de hála az égnek a közelemben kölcsönkérhető volt. Itt is, köszi AniTiger! Kezdjük is a külcsínnel, ha már így azt emeltem ki. Külcsín: 2/5 És meg is mondom mi ez a pontozás. Az 5 nálam az lenne, ha egy ütős és kellemes, a könyvhöz illő borítót kap a könyv, ha van egy szerkesztő, egy akárki, aki átolvassa a könyvet és kijavítja az elütéseket, és a helyesírási hibát, ha egy könyvet jó kézbe venni. Tehát ez lenne az 5 pontos külcsín. Jelen esetben, a borító botrányos, a kiadói marketing botrányos volt, a fülszöveg szintén botrányos. És igen, azért a helyesírást át kellett volna valakinek nézni. 2 pont, mert sokkal több elütést vártam. De körülbelül ennyi a pozitív dolog a könyv kivitelezésében.

Lukács Liza: Az éhes lélek gyógyítása

Hmm, jó is ez a könyv, meg nem is. Gyorsan végig lehet rajta futni, és vannak benne információk, de nekem, azaz érzésem támadt, hogy mond is valamit meg nem is. Anorexia és bulimia mondjuk jóval többet szerepelt benne, mint a túlsúly vagy túlevés például. És kétlem, hogy az emberek nagyobb százalékát sújtaná ez a két betegség, és nem a túlsúly, és túlevés…  Minden esetre érdekes könyv. Érdemes elolvasni, mert egy csomó fontos dolgot megtud az ember. Mint például, hogy az evés az emberek egy hányadában úgy működik, hogy esznek, mert unatkoznak, vagy esznek, mert szomorúak, vagy esznek, mert vidámak. Amúgy én általában a hangulat kompenzáláskor könyvet szoktam venni nem enni. Ennek ellenére nem mondom, hogy nincs mit csiszolni a saját életmódomon, és nincs helye annak, hogy változtassak. Már csak anyagi és egészségügyi lehetséges problémák miatt is.  Ami viszont nekem kicsit abszurd volt, hogy vannak emberek, akik havi x száz ezer forintot költenek kajára (már ez is abszurdum az é