Fülszöveg:
Gratulálunk! Ön nyert!
Nyereménye egy új élet! Kérjük készüljön fel bármire!
Eljátszottál már a gondolattal, mit tennél, ha megütnéd a
lottó főnyereményt? Mihez kezdenél, ha bármi elérhető lenne, amitől sorsod
eddigi megfosztott?
Ha új életet kezdhetnél, mi lenne a régivel?
M. napjai úgy teltek, mint bármelyik háziasszonyé. Egy
márciusi hétfőn változott meg minden számára, amikor a saját lottószámait látta
viszont az újság hasábjain.
Nyereményéből egy titkos álomvilágban kezdi megvalósítani
vágyait, miközben mit sem sejtő családja előtt tökéletesen játssza mindennapi
szerepeit. Az elhallgatott dolgok száma viszont minden nap csak nő.
A könyvért köszönet
az Álomgyár kiadónak!
Őszinte leszek,
nagyok voltak az elvárásaim, mert a fülszöveg alapján lehet egy nagyon jó
könyvet írni. Mert a téma tényleg jó, elgondolkodtat, hogy mit tennél, ha
megnyernéd a lottót. Te mit lépnél, kinek mondanád el, és kiben bíznál annyira,
hogy megoszd vele, hogy több milliód van, amivel egy Új élet várhat rád.
Beismerem el is
gondolkodtam, hogy mit tennék, ha ennyi pénzem lenne. Én speciel egy könyvtárat
nyitnék, antikváriummal és kávézóval. Jól felszerelt kellemes kis könyvtárat,
ahol naphosszat boldogan dolgoznék. Emellett utazgatnék, nyelvet tanulnék,
mindent megtehetnék, amire vágyok.
Nos akkor ezzel
szemben a könyv főszereplője M. Aki ennyi nevet kapott semmi mást. Emellett a
családtagjai sem kaptak nevet, csak kicsi lány, meg nagylány, meg a férj. Őrülten
nagy fantáziára vall (szarkazmus volt, ha nem látszódna). A tánctanárnak volt
csak neve, az is elég semmitmondó spanyolos beütésű. Volt még egy barátnő, egy
gépkocsi oktató, egy festést tanító tanárnő, meg egy osztályfőnök. Nem tudom
miért nem lehetett neveket kitalálni? Tekintve egy fiktív könyvnél, fiktív
nevek, hogy mondjuk valamivel legalább felruházzuk szerencsétleneket.
Az író bemutatja,
hogy egy teljesen rossz családi közegben mit okoz, ha az amúgy nem teljesen
százon mozgó, hátrányos családi háttérrel rendelkező M. megnyeri a lottót. Rögtön
költekezik(ez még mondjuk reális…mindenki biztos venne könyveket meg ruhát…),
beiratkozik egy csomó tanfolyamra, eldönti rögtön, hogy a tánctanárral félrelép
(jeee, határozottság, van pénz akkor meneküljünk a pocsék életből, ilyen
f*szarági módon), elnézi, hogy a férje félrelép, a lányai lógnak az iskolából
és drogoznak és isznak, bár addig teljesen normális életük volt, míg nem
nyerték meg a lottót.
Elhiszem, hogy az
ember alapjában véve a pénzre, mint olyanra úgy gondol, mint boldogságát
jelentő eszközre, de nekem ne mondja, hogy az amúgy normális tinédzser, ha az
anyja nyer a lottón, másnap már hopp halálra itta magát, és nem járt be az
iskolába. Ahogy azt sem értettem, hogy ha már csinált két bankszámlát (egyet
magának, sok pénzzel, egyet a család tudtára hozva…a család részére), akkor
mégis, hogy vásárolnak nélküle, ha minden az ő nevén van? Rejtély. A férj
kapuzárási pánikból vesz egy sportkocsit, félrelép egy vöröskével (aki nem
jelent neki semmit)…a család depressziós és széthullóban. A vége…nem írom le,
pedig az már nekem is erős volt, és már kínomba röhögtem.
Nem fogom pontozni,
mert nem lehet. Nincs olyanja, hogy belbecs. Nem rendelkezik értékkel ez a
könyv. Bocs a kiadótól!
Akkor, egy kis pozitív dolog. A könyv borítója szép! Még a
fekete lapszélek is tetszettek. Az öreg nénik jól tudják olvasni, mert szép
nagy betűvel szedték, hogy azért száz oldal felett legyen…öhm…ennyi a pozitív
észrevételem. Én ezt a könyvet szerettem
volna szeretni, de annyira rossz. Lehet amúgy, hogy csak az ilyen idézetek
bántanak:
„Bár szerinte könyvtárba járni is tök felesleges volt: oda csak a
debilek, a perverzek és a szódásüvegnyi szemüveggel rendelkező idióták teszik
be a lábukat.”
Mert mint könyvtáros
ez sértő. A vicc, hogy kedves M. könyvtáros hallgató volt…és elcsúszott az
egész élete, ami elképzelhető, mert ez is egy ilyen szakma. Bár ő nem dolgozott
sosem…. Oké…inkább már nem írok semmit…nem az én könyvem. Nem nekem írta az
írónő…és sajnálom, hogy egy remek ötlet ennyire rossz tálalásba került az
olvasók elé. A végéért különösen haragszom, mert az már annyira úgy tűnt, hogy már
ő sem tudja folytatni és ezért hopp így lezárta. Haha…rossz ötlet volt.
Megjegyzések