Fülszöveg:
Ismerd meg Ottoline Brown és legjobb barátja, Mr. Munroe
történetét. Nincs oly trükkös talány, mely kifog e kettő furfangos agyán…
Vakmerő és rafinált tolvaj garázdálkodik Nagy Város falai között, miközben
értékes ölebek válnak köddé és cserélnek gazdát városszerte. Valamit tenni
kell…
A könyvet már úgy két
éve meg akartam venni, csak mindig volt más, amit megvegyek. Év közepe felé
volt egy nagy akció a Könyvmolyképzőnél és akkor ez is ott volt. Talán 600 Ft
környéki árért. Rögtön mondtam is magamban, hogy na akkor most! A vásárlás oka, az volt, hogy @mdmselle
fordította, és érdekelt, hogy és miként tud fordítani, meg amire ő is
azt mondja, hogy ezt érdemes elolvasni azt érdemes letesztelni, mert nagy
valószínűséggel tetszhet (megbízom az ízlésében). a másik ok, hogy az ismerőseim
sorra olvasták, és mind öt csillagot adott rá, és csak gyűlt és gyűlt a
mellette érv. Tegnap ennek hála fogtam, levettem a polcról és fellapoztam.
A könyv kinézete
maximális pontot kap, mert egyszerűen tényleg gyönyörű a kivitelezés. Kemény táblás,
aranycirádás borító. Fényes lapos
megoldás, ebből adódóan van egy kis súlya a könyvnek, annak ellenére, hogy
méretre kicsi, és pont kézbe való. Az illusztrációk részlet gazdagok, és
aranyosak. Az alapjába véve fekete-fehér
illusztrációkat néha feldobja piros színezéssel, de csak minimálisan. Az összhatás
nagyon szép. A végében vannak képeslapok, amiket akár el is lehet küldeni,
haláli képek vannak rajta. Mondjuk elképzeltem könyvtári példánynál, ezek elég
hamar eltűnnének…
Külcsín: 5*/5
Azt nem mondom, hogy
kedvencem lett a könyv, de nagyon tetszett. Elszórakoztam vele, a neveken (Cég
neveken), néha felnevettem. A történet is kedves, bár gondolni lehet a végét
(tudom, nem az én korosztályom, a kisebbeknek még nem annyira egyértelmű). Ottoliát
nagyon megszerettem, és kicsit sajnáltam. Azért nem olyan vidám dolog, ha a
szülei mindig elmászkálnak a világot járva, és otthon hagyják. Még szerencse, hogy
ott van Mr. Munroe, aki a norvég mocsarakból jött és nem szereti az esőt, sem
azt, ha fésülgetik a sok szőrét.
Az újságcikkeknél a
fejemet fogtam, hogy milyen találékony az újságíró, mindig ugyanazt írja,
majdnem teljesen ugyanúgy…hogy megrendültek, kirabolták, nem nyilatkozik és
mégis nyilatkozik, azt, hogy nem nyilatkozik (belekeveredtem :D).
Elég gyorsan pereg a
történet, amint már minden egyes szereplőt megismerünk. Felgyorsul az egész, és
hipp-hopp vége is. Ennek ellenére egy kellemes esti, reggeli, déli olvasmány. Gyerekeknek
szerintem maximálisan jó. Nem bugyuta, ez fontos! A mai könyvekkel ugyanis az a
legnagyobb baj, hogy ha gyerekeknek íródik, akkor rögtön szinteket zuhannak és
szinte szájba rágják a dolgot, vagy úgy fogalmaznak, hogy a leghülyébb ember is
megértse….a gyerekek nem hülyék, nem kéne úgy kezelni őket.
Amit bánok…a könyv
szerint jön a folytatás, de azóta sem jött, pedig a könyv 2011-es.
Belbecs: 4/5
Könyv adatai:
8 éves kortól!
Kiadási év: 2011
Kiadó: Könyvmolyképző
Fordította: Ludman Anita
Oldalszám: 171
Eredeti megjelenési
év: 2007
Eredeti cím: Ottoline
and the Yellow Cat
Eredeti ár: 2.499 Ft
Megjegyzések
Hajni voltam