Ugrás a fő tartalomra

Barbara Demick: Nincs mit irigyelnünk a világtól

Fülszöveg:
Észak-Korea a világ egyik legelnyomóbb és legtitokzatosabb országa. A besúgást bátorítják, a média a kormány ellenőrzése alatt áll. Az Elfújta a szél veszélyes könyvnek számít, melyet száműztek a polcokról. Az 1990-es években éhínség söpört végig az országon. Milliók haltak éhen, de a rezsim továbbra is kezében tartja a hatalmat. Számos interjú segítségével Barbara Demick elsőként mutatta be, hogy milyen is az élet ebben a rendkívüli országban hat hétköznapi ember sorsán keresztül, akiknek a szívszorító körülmények ellenére sikerült túlélni a Kedves Vezető országát.



A könyvért köszönet a Könyvmolyképző kiadónak!

 Vannak olyan könyvek amiket nem lehet gyorsan elolvasni, nem lehet velük gyorsan haladni, mert meg kell emészteni az írtakat, el kell gondolkodni. Ilyen szempontból ez a könyv nagyon nehéz olvasmány volt. Nem mondhatom rá, hogy élveztem. Elég furán is jönne ki. Inkább azt mondom, hogy tanulságos, jól megírt, és nagyon jó könyv, egy nagyon komoly témáról.
 Nehéz úgy olvasni, hogy közben nem gondolsz bele, hogy te hozzájuk képest szerencsés vagy, bármennyire is szegény vagy, ők sokkal szegényebbek nálad. Amikor olvastam, és közben ebédszünet volt, mindig elgondolkoztam, hogy basszus, nekik ez amit megeszek több heti munkájuk után is maximum álom. Éhezés, borzalmak.
Éjszakai műhold kép Észak, és Dél-Korea


 Idegesít, hogy a 21. Században még ilyesmik lehetnek, hogy Észak-Koreában ilyesmi még lehet. Persze nem felejtettem el az Afrikai éhezőket sem, csak most ugyebár Korea volt terítéken. Borzalmas belegondolni, hogy a segélyek nem jutnak el az emberekhez, mert a hadsereget kell táplálni, hogy aki teheti menekül, ha van annyi elszántsága. Ahogy olvastam a könyvet rájöttem. Észak-Korea vezetői nem voltak hülyék. Mármint persze elítélem őket, de azért ismerjük be. Olyan szintű agymosást vezettek be, hogy az emberek nagy része éhen hal, nem lop, nem lép, éhen hal az államért! A Nagy Vezérért. Soha nem árulná el a hazáját, és ebbe persze belehal a többség. Nagyon sok borzalomnak kell megtörténnie ahhoz, hogy egyáltalán elgondolkodjanak, hogy ez nem jó. Hogy a Nagy vezér is csak ember, elég gyarló, és lop, és kényelmesen éldegél, míg maga a nép sorra pusztul. A menekültek akik meséltek is beismerik, hogy totálisan bíztak a rendszerben, van aki még most is azt hiszi, hogy jobb lesz, hogy majd eljön az amikor a két Korea egyesül és mindenki boldog lesz, és mosolyog, mint a propaganda plakátok pirospozsgás emberei.
 A könyv előre vetítette, hogy ennek a rendszernek már meg kellett volna buknia, még nem bukott meg. Nem tudja megjósolni, hogy mi történik amikor a két Korea újra egyesül, de azt tudják, hogy a menekülteket is évekig tart beleszoktatni a 21. Századba. Abba, hogy van munkád, a munkádért fizetést kapsz, vannak kocsik, tv, aminek adását az állam nem szűri meg olyan szinten, mint otthon, ahol csak az Észak-Koreai filmeket nézhetted, és hülyítették az agyadat. Hogy van esély arra, hogy legyél valaki, hogy minden nap étel kerülhet eléd, és hasznos tagja lehetsz a társadalomnak. Elég nehéz elhinni ezt pár hónap alatt, amikor olyan helyről jöttél, ahol dolgoztál, de nem kaptál érte fizetést, körülbelül tíz éve, ahol a hegyekbe kellett menni élelemért, vagy a határon ide-oda csempészni dolgokat, hogy legyen annyi pénzed, hogy egy tál rizst tudj venni… rizst? Ha kukoricát, akkor már boldog vagy.
 Elképzeltem azt, amit azt hiszem Kim doktornőnél írtak, hogy amikor átment a határon, és egy házhoz bemenve a földön egy tál fehér rizst és húst talált a Kutyának (!!!) kirakva, holott pár kilométerrel arrébb, a határ túloldalán ez luxus ételnek számít, itt meg kutyakaja. Azért borzalmas :S
 Leírhatnék még sok-sok dolgot, de ezt olvasni kell. Gondolkozni rajta, feltehetően még sokáig leszek a hatása alatt. Kellett közben olvasnom mást, mást ami nem ennyire idegesítő és szomorú. Mert szomorú az amit bemutat, és szomorú az a tény, hogy igaz…
 Belbecs: 5/5



Akkor egy kicsit a könyv kiadásáról. Szép, igényes kiadás, a borító is tetszik. Igazándiból erről körülbelül ennyit tudok mondani. A posztban láthatóak a külföldi borítók is. Nekem amúgy mindegyik tetszik, mindegyik illik hozzá.
Külcsín: 5/5

Könyv adatai:
Kiadási év: 2013
Kiadó: Könyvmolyképző
Fordította: Ferencz Tamás, Lénárd Henrik
Oldalszám: 387
Eredeti megjelenési év: 2009
Eredeti cím: Nothing to Envy
Eredeti ár:2.999 Ft
Kiadói ár: 2.549Ft
Címkék:

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Margareta Magnusson: Végső rendrakás svéd módra

Joggal kérdezhető, hogy az ember 32 évesen, miért olvas olyan könyvet, ami arról szól, hogy miként takarítsd ki magad után, az életedet, hogy aztán a gyerekeidnek, unokáidnak, ne az maradjon meg belőled, hogy mennyi holmid volt, hanem az emlékek.  Hogy miért olvastam? Mert, miért ne? Ugyan nem tervezek meghalni, de ismerjük be, hogy a 21. században sem működik máshogy az élet, tehát hopp meghalhat az ember, akár minden előjel nélkül is. És be kell ismernem, ha valamikor bekövetkezik (mint tudjuk, a halál az egyetlen biztos pont az életünkben), akkor én sem szeretnék teher lenne. Sem a cuccaimmal, sem egyéb dolgaimmal. Plusz érdekelt, hogy erről miként gondolkozik Margareta. Cikket persze olvastam már vele, és az meglehetősen felkeltette az érdeklődésem a téma iránt, de szerettem volna ezt könyv formában is, kicsit bővebben elolvasni.  Ami mindenképpen megfontolandó, a könyv olvasása után, hogy bevezessek én is egy dobozt, hogy "HALÁLOM UTÁN KIDOBANDÓ" felirattal. Olyan do
3 megjegyzés
Korábbi bejegyzések »

Lauren Blakely: Kőkemény

G ondoltam, hogy a wellness-re valami könnyed kis könyvet fogok magammal vinni. Ezt a könyvet, már tavaly is néztem, hogy annyira gáz a borító, a fülszöveg és a cím, hogy ezt olvasnom kell. Persze pénzt nem vagyok hajlandó érte adni, de hála az égnek a közelemben kölcsönkérhető volt. Itt is, köszi AniTiger! Kezdjük is a külcsínnel, ha már így azt emeltem ki. Külcsín: 2/5 És meg is mondom mi ez a pontozás. Az 5 nálam az lenne, ha egy ütős és kellemes, a könyvhöz illő borítót kap a könyv, ha van egy szerkesztő, egy akárki, aki átolvassa a könyvet és kijavítja az elütéseket, és a helyesírási hibát, ha egy könyvet jó kézbe venni. Tehát ez lenne az 5 pontos külcsín. Jelen esetben, a borító botrányos, a kiadói marketing botrányos volt, a fülszöveg szintén botrányos. És igen, azért a helyesírást át kellett volna valakinek nézni. 2 pont, mert sokkal több elütést vártam. De körülbelül ennyi a pozitív dolog a könyv kivitelezésében.
Megjegyzés küldése
Korábbi bejegyzések »

Lukács Liza: Az éhes lélek gyógyítása

Hmm, jó is ez a könyv, meg nem is. Gyorsan végig lehet rajta futni, és vannak benne információk, de nekem, azaz érzésem támadt, hogy mond is valamit meg nem is. Anorexia és bulimia mondjuk jóval többet szerepelt benne, mint a túlsúly vagy túlevés például. És kétlem, hogy az emberek nagyobb százalékát sújtaná ez a két betegség, és nem a túlsúly, és túlevés…  Minden esetre érdekes könyv. Érdemes elolvasni, mert egy csomó fontos dolgot megtud az ember. Mint például, hogy az evés az emberek egy hányadában úgy működik, hogy esznek, mert unatkoznak, vagy esznek, mert szomorúak, vagy esznek, mert vidámak. Amúgy én általában a hangulat kompenzáláskor könyvet szoktam venni nem enni. Ennek ellenére nem mondom, hogy nincs mit csiszolni a saját életmódomon, és nincs helye annak, hogy változtassak. Már csak anyagi és egészségügyi lehetséges problémák miatt is.  Ami viszont nekem kicsit abszurd volt, hogy vannak emberek, akik havi x száz ezer forintot költenek kajára (már ez is abszurdum az é
Megjegyzés küldése
Korábbi bejegyzések »